Különbség az aquapónia és a hidropónia között

10. 7. 2019

Mi a különbség az aquapónia és a hidropónia között?

Erre a nagyon gyakori kérdésre meglepően egyszerű válaszolni. A fő különbség a halak jelenléte, de biztosan részletesebben szeretnék ezt a kérdést taglalni. Fogjunk bele. Az aquapónia hidropóniás rendszerből és haltenyésztési részlegből áll. Ez azt jelenti, hogy a hidropóniás farmot egyszerűen lehet átalakítani aquapóniássá - csak a halakat kell hozzáadni. De itt kezdődnek az első nehézségek. Az aquapóniás farmon a tápanyag körforgása nagyon érzékeny viszonyokon alapul. Leegyszerűsítve, a halak és a nevelt növények megfelelő arányára van szükség (vagy fordítva). Ez úgy működik, hogy a halak által kibocsátott ürülék számukra mérgező, de a növényeknek viszont életadó tápanyag. Tehát ha az aquapóniás rendszerben kevés növény van (vagy sok hal), könnyen megtörténhet, hogy a halak elpusztulnak a számukra toxikus anyagok által okozott mérgezésben. Ha a probléma fordítva jelentkezik, tehát sok a növény (vagy kevés a hal), a növények elkezdenek sorvadni, növésük stagnál és patológia keletkezik.

Az aquapónia tehát összetettebb, mint a hidropónia, és ez az oka annak, hogy az utóbbi 3 évtizedben miért terjedt el jobban a hidropónia. A hidropóniás ipari üvegházak ma nagyon egyszerűen néznek ki. Óriási üvegház, termesztési közeg (legtöbbször kókuszgyapot), csepegtetős öntözés és az üvegház mellett egy kis épület a vegyszerek tárolására és a műtrágyakeverőnek. Pontosan meghatározott paraméterek szerint lehet bekeverni a trágyát attól függően, hogy a növények gyorsabb növekedése, nagyobb termése vagy jobb íze a cél. Szükség szerint még adagolhatók szükséges fitohormonok is, hogy ezzel fokozódjon a gyökérzet növekedése vagy a gyümölcsök beérése. Ezt a keveréket aztán folyamatosan keringetik a növények gyökérrendszerén keresztül, hogy magukba szívják a tápanyagot. A folyamat végén viszont keletkezik egy koncentrált toxikus oldat tele műtrágyával, amely nem szívódott fel, maga a közeg is telítve van ezzel, és veszélyes hulladékként kell kezelni. A hidropóniában fennáll a növények túltrágyázásának a veszélye is.

Az aquapóniában a trágya másképp jön létre. A bemenő anyag a haltakarmány. Ez a halak beleiben átesik az első baktériumlebontáson, ezt követi a kétfázisú bakteriális bomlás a felfogó szűrökön, és csak ez után lesz belőle növényi tápanyag. Ez az oldat éppolyan természetesen keletkezik, mint a természetes ökoszisztémákban, és ezen felül olyan univerzális oldatról van szó, amellyel a növényeket nem lehet túladagolni. Ha összetettebb szerves anyagok egyszerűbbekre történő vegyi bomlása helyesen működik, az oldatban semmilyen toxikus anyag nem fordulhat elő - sem a növényekre, sem a halakra nézve. Ez hasonló, mint a természetben. Az állatok mindig trágyázták a növényeket, és a növények pedig táplálékként szolgáltak nekik. Leegyszerűsítve ez az elv a tápanyag természetben előforduló körforgását tükrözi. Ez az egyensúly viszont nagyon érzékeny bármilyen külső beavatkozásra. Megzavarásakor az aquapónia működése leáll, és problémák jelentkeznek a növények növekedésében vagy a halknál. Előnye viszont a kiváló minőségű és nem vegyszereken alapuló trágyaoldat, amelyet a növények jobban átvesznek, és sokkal több makró- is mikroelemet tartalmaznak, mint a hidropóniában.

A különbségek tehát a következők. Az aquapónia összetettebb és ismereteket igényel a haltenyésztés és növénytermesztés szakterületekről, valamint a szervesanyag kémiai lebomlási folyamatairól. Másrészről a termékek természetes eredetűek, nem terhelődik a környezet hulladékképzéssel, kevesebb a vízfogyasztás, két termelést eredményez (halak), nem használhatók kemikáliák.

A hidropónia üzemeltetése egyszerű, de hatása a termékek minőségére és a környezetre nem vált ki mosolyt az arcunkon. De még mindig sokkal jobb, mint a hagyományos mezőgazdaság, ami végső sorban az összes ma ökológia probléma okozója.

És még egy megjegyzés a végére. Minden élelmiszer-termelési módszer alkalmazható kommersz módon, figyelmen kívül hagyva az élelmiszerek minőségét és a környezetre kifejtett hatást, vagy tehetjük ezt a természetet szeretve és tisztelve is. Nagyon sok olyan ökomezőgazdász és ember van, akik állatürülékből származó természetes trágyát használ a hidropóniában. Az aquapóniát viszont csak óvatosan és környezetkímélően lehet csinálni, mert máshogy nem működik.

EGYÉB CIKKEK

MINDEN CIKK
calendar-fullcrossmenu linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram