Aquapóniás termesztés kontra hagyományos hidropóniás termesztés

12. 3. 2020

Sokan azt gondolják, hogy aquapóniás termeléssel nem vagyunk képesek elegendő mennyiségű élelmiszert kitermelni az egész populációnak, és hogy ez az innovatív rendszer inkább a magánkertekbe való. Engedjék meg, hogy megmutassam, mennyire hibás ez az állítás. Az aquapóniás rendszerrel képesek vagyunk elegendő mennyiségű és jó minőségű élelmiszert kitermelni, ráadásul környezetkímélő módon.

Az aquapónia egy komplex rendszer, amely három fő alkotórészből áll. Ezek a halak, növények és a baktériumok. Ahhoz, hogy minden az igényeink szerint működjön, gondoskodnunk kell arról, hogy ez a három rendszerelem fejlődjön, és biztosítanunk kell számukra az optimális feltételeket. A hidropóonia és az aquapónia közti nagy különbség, hogy az aquapóniában meg kell teremteni a tökéletes harmóniát. Ez nem igazán egyszerű, de ha sikerül, nagyon sok előny származik belőle. A bevitt anyagok volumene a minimálisra korlátozódik (főleg a vegyszereké, ezekből már mindenkinek elege van), és a hozam is megduplázódik.

Ebben a cikkben a paradicsomra összpontosítunk. A paradicsom beiktatása étrendünkbe segít csökkenteni a szív- és érrendszeri betegségek és a rákkeltő sejtek kialakulását. Fő hatóanyagai, amelyek jótékony hatással vannak az egészségünkre, a karotenoidok, elsősorban a likopin és a ß-karotin, amelyek antioxidáns hatással bírnak. Az antioxidánsok úgy segítenek a szabadgyökök elleni harcban (ezek dominanciája oxidatív stresszt vált ki), hogy átadnak nekik egy elektront és ezzel semlegesítik őket. Az élelmiszerek közül éppen a paradicsom és a belőle készült termékek tartalmaznak likopint. Egy kísérletben, ahol paradicsomot termesztettek tilápiával, összehasonlították az aquapónia a hagyományos hidropóniás kultúrában termesztett paradicsom eredményességével.

A kísérletből kiderült, hogy az aquapóniás termesztés ott jár a hidropónia sarkában. 197 napos kultiváció után a hidropóniás rendszerben 31,64 kg paradicsom termett meg egy m2-en, míg az aquapónia m2-ként 29,38 kg termést eredményezett, ami nem olyan nagy különbség. Figyelembe véve a tényeket, hogy az aquapónia valamivel igényesebb módszer, de sokkal inkább környezetkímélő, ez a kis különbség elhanyagolható. Ezen felül az aquapóniával - a haltenyésztésnek köszönhetően - kettős termelést nyerünk. A termés méretei is különböztek - az aquapónia kisebb gyümölcsöket eredményezett. De a termés minőségét és a likopin-, valamint a ß-karotin tartalmát ez nem befolyásolta, értékeik hasonlók voltak. Likopintartalom a hidropóniában = 0,99 mg.g−1 szárazanyag, az aquapóniában = 0,90 mg.g−1 szárazanyag, és a ß-karotin hidropóniában = 0,20 mg.g−1 szárazanyag, aquapóniában = 0,19 mg.g−1 szárazanyag. Amíg a hidropóniában 1 m3 (1 000 l) víz használata 47,7 kg paradicsom beérést eredményezte, addig az aquapóniában46,1 kg paradicsom ás 1,5 kg tilápia termelődött - és ez az eredmény igazán ígéretesnek tűnik.

Legfőbb ideje felülbírálni gondolkodásmódunkat, és ráfókuszálni az aquapóniás termelésre, amelyben a jövőre nézve óriási potenciál rejlik. A populáció növekedésével, az extrém hőmérséklet-ingadozásokkal és termőföldjeink minőségének csökkentésével az aquapónia a helyes út, amelyen elindulhatunk.

A kísérlet adatainak forrása: https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0378377416303985

DALŠÍ ČLÁNKY

Všechny články
calendar-fullcrossmenu linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram